BAON

A friss infók folyamatos befogadása azonban olykor káoszt szül az agyban, melyet csak alapos összegzéssel lehet rendszerbe foglalni - sajnos kevés ilyen munka születik magyar nyelvterületen, ám Dunder Krisztiánnak (aki jól ismert webes szakember, többek közt lapunk jelenlegi dizánját is az ő irányításával fejlesztették) sikerült ezt megtennie, mégpedig a klasszikus újságírói módszerrel: kérdezett.

A Digitális sikertörténetek című interjúkötet kilenc olyan hazai vállalkozás alapítóját/tulajdonosát/vezetőjét szólaltatja meg, akik a magyar (és a regionális) piacon vezetővé váltak köszönhetően... Hogy minek is köszönhetően, az nem írható le két mondatban, ez derül ki a könyvből, ha alaposan olvassuk. Hiszen más és más üzleti modellekről van szó és főleg másféle habitusú emberekről. Tény, hogy a megkérdezett it-sikeremberekre egyaránt jellemző a nyitottság, a vállalkozó szellem és a kitartás - persze ez minden sikeres vállalkozóra igaz a mezőgazdaságtól a gyógyszeriparig, az, hogy mi az a többlet, ami egy még járatlan úton (mert az információtechnológia még mindig az), sok-sok kudarc után mégis sikert hoz - hát ez a nagy rejtély.

Nem véletlenül írta a könyv hátsó borítóján található ajánlójában Bőgel György professzor, hogy talán e kilenc vállalkozás atyamesterei közt ott van az új Steve Jobs is. Igaz, hogy az Apple alapítója mára divatmárkává vált, lényegében mindent el lehet vele adni ezen a piacon, Dunder Krisztián terve mégsem ez volt, hiszen az interjúk készítésekor az iPod-iPhone-iPad szentháromság nagymestere még élt.

<kep168014>

Az viszont már egy érdekesebb kérdés, hogy vajon ha Steve Jobs, a kaliforinai örökbefogadott fiúból hippivé, végül kőkemény üzletemberré vált zseni vajon Magyarországon mire vitte volna? Hogyan navigál egy olyan világban, ahol a gazdaságot nem a tőke, hanem az állami újraelosztás irányítja, mely nem a teljesítményről, hanem a kapcsolati tőkéről, nem a tehetségről, hanem a hűségről szól?

Így tehát a mi helyiérdekű it-hőseink is megérdemlik a Jobs-hoz hasonló tiszteletet, hiszen nekik még ezekkel a plusz buktatókkal is meg kellett küzdeniük egy olyan világban, ahol a fekete nem fekete, a fehér nem fehér, mondhatnánk a klasszikus után szabadon: kicsit kisebbek, kicsit savanyúbbak - de a mieink.

A kilenc vállalkozás nagyobb része minden átlagos internethasználó számára ismerős, mi több, rendszeresen használt projekt, például a Vatera, az Ingatlan.com vagy éppen a NetPincér.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Könyvet a netről? Igen, működik. Legalábbis nálam, letehetetlen olvasmány Dunder Krisztián kötete, annál is inkább, mivel nem csak a szűk szakmának szól, hanem mindazoknak, akik kíváncsiak az elmúlt egy-két évtized magyar valóságára és nem csak annak borongós oldalára. A nem it-szakemberek számára remek jegyzetek segítik az eligazodást, a szerző alapos magyarázatokat nyújt, például bárki számára világossá válik, mi az a php, display hirdetés, ranking, de a gazdasági élet sajátos "tolvajnyelvét" is segít értelmezni.

Természetesen nem teljes a kötet, de mint minden print formátum, ennek is végesek a határai. Talán majd egy következő interjúfolyamba belefér az Index, a Ustream, Prezi.com és mások, melyek ugyancsak szinte a semmiből lettek digitális sikersztorik. S valóban megfontolandó egy blogger minap olvasott tanácsa: izgalmas, tanulságos lehet egy interjúkötet azokról a vállalkozásokról, amelyek nem lehettek sikersztorik, mert bár nagy reményekkel és lendülettel indultak, de valamilyen külső vagy belső ok miatt elvéreztek.

Ha már könyv, szólni kell a formátumról is: rendkívül igényes papírra nyomtatták és a tervezés is megfelel az ergonómiai elvárásoknak, tehát jó a kéznek, a szemnek és persze a fejnek is. Karácsonyfa alatt pedig egészen jól mutat.