BAON

A kincseket rejtő világba kedd reggel az első érdeklődőkkel együtt pillantottunk be. Gazdagon díszített, habos, flitteres báli ruhák, hosszú bársonyköpenyek, tollboák és kalapok elképesztő mennyisége fogadja a belépőt a Ruszt József Stúdió Színház alsó szintjén lévő raktárban. Kell egy kis ügyesség, míg a díszleteken átvergődve eljutunk a női jelmezeket őrző raktárba, de a látvány megéri az erőfeszítést. A vállfákon nagyoperettek, vígjátékok, drámai előadások kosztümjei függenek zsúfolt sorokban, több szinten. Kalauzunk Rózsahegyi Margit, a női szabótár vezetője, aki kapásból sorolja, ki és mikor, melyik előadásban viselte az éppen előkerülő ruhákat. Papírra sincs szüksége hozzá, hiszen az itt őrzött jelmezeket szinte kivétel nélkül ő maga szabta.

  Gréczi István rokokó férfijelmezt mutat, amelyet Epres Attila viselt David Hirson A bohóc című darabjában

– Ezt Csombor Teréz viselte a Mária főhadnagyban – mutatja a szépen dekoltált, zsinóros díszítésű, piros ruhát. – Akkor jó egy jelmez, ha nemcsak esztétikus, de tartós és kényelmes is. Fontos, hogy ne akadályozza a művészeket a mozgásban, éneklésben. Amikor arról kérdezzük, könnyű-e színésznőket öltöztetni, Margó Kállai Borit említi példaként, akivel nagyon szeret együtt dolgozni.

– Hihetetlenül igényes művész, odafigyel a legapróbb részletekre is, és nagyon vigyáz a ruháira. Például soha nem fordult elő vele, hogy jelmezben ment volna le a színházi büfébe. Egyik legszebb ruháját a Csárdáskirálynőben viselte: 15 méter hosszú fodor volt rajta, a díszítéséhez használt szalagok hossza elérte a 150 métert.

Az épület harmadik emeletén található férfitárban Gréczi István főszabász veszi át a kalauzolást. A tetőtéri raktárban különböző korokat megidéző felöltők, zakók, ingek, pantallók sorakoznak vállfák hosszú során. Itt is akadnak különleges darabok szép számmal. – A hölgyek általában jobban odafigyelnek arra, hogy mit viselnek – tér ki diszkréten Gréczi István a művészuraknak a jelmezekre vonatkozó kívánságait firtató kérdésünk elől. – A férfiakkal az elején tisztázzuk, hogy milyen elképzeléseik vannak, s utána gördülékenyen megy minden. Sok pozitívumot tudnék említeni. Sirkó László például percre pontosan itt van minden ruhapróbán. Csizmadia László pedig attól a perctől, hogy felvette a jelmezt, nem ül le, nehogy összegyűrődjön. A raktárban őrzött jelmezek kivétel nélkül itt készültek: van két fantasztikus kolléganőm, akikkel varázsolunk.

  A női jelmeztár legrégibb darabját mutatja Rózsahegyi Margit: Melinda ruhája az 1961-62-es évadban bemutatott Bánk bánból

A január 21-ei Színészbálba persze idén sem kötelező a jelmezes megjelenés: az estélyi ruha és a szmoking éppen úgy megfelel a bál dress code-jának, mint a jelmezek. Az est háziasszonya Náray Erika, a Budapesti Operettszínház művésze, a bál díszvendége pedig Varga Miklós lesz.